A naptárreformok mindig is fontos szerepet játszottak a történelemben. 1582. február 24-én XIII. Gergely pápa bevezette a róla elnevezett Gergely-naptárat, amely pontosabb időszámítást tett lehetővé, mint elődje, a Julián-naptár.
A reform célja az volt, hogy korrigálja az addigi évi 11 perces eltérést, amely évszázadok alatt jelentős csúszást eredményezett.
A szökőnap eredete is ehhez a naptárreformhoz kapcsolódik. A Gergely-naptár bevezetése előtt a szökőnapot február 24-én tartották, és nem a ma ismert február 29-én. A régi szokás szerint február 24-ét kétszer számolták el a szökőévekben, hogy korrigálják a Föld Nap körüli keringésének eltérését.
A spanyol nyelvű országok többsége az elsők között fogadta el az új naptárreformot, hiszen a katolikus egyház hatása erős volt. Spanyolország és Portugália 1582 októberében már átállt az új naptárra, míg egyes protestáns országok csak évszázadokkal később vezették be.
A nap spanyol mondata:
– Tudtad, hogy korábban a szökőnapot február 24-én adták hozzá 29-e helyett?
Érdekességek:
- Írországban, vagy Skóciában ezen a napon a nők megkérhetik a férfiak kezét, mivel ez a nap „nem számít bele” a hagyományos szabályokba.
- Oroszországban a Gergely-naptár bevezetésére 1918-ig várni kellett, ezért az orosz forradalom hivatalos dátuma eltér a ma ismert időszámítástól.
- Spanyolországban és egyes latin-amerikai országokban a szökőévet gyakran „szerencsétlen évnek” tartják.Közmondás: „Año bisiesto, año siniestro.” → „Szökőév, baljós év.”
- A szökőnap hagyománya miatt egyes országokban, például Írországban és Skóciában, február 29-én a nők kérhetik meg a férfiak kezét, mert ez a nap „nem számít bele” a hagyományos szabályokba.
- Az olimpiai játékokat és az amerikai elnökválasztást mindig szökőévekben tartják, mivel ezek négyévente ismétlődnek. Ez a rendszer az ókorból ered, amikor a görögök szökőévekhez igazították a sporteseményeiket.