A kötőmód jelen ideje (ismétlés)

Üdvözlünk a 9. fejezetben. Ez a fejezet teljes egészében a kötőmódról szól. Elég nagy anyagrész, ezért egy egész fejezetet szántunk neki. Ha idáig eljutottál a Tudásbázisunkban, akkor már egész közel vagy a középfokú nyelvi szinthez, gratulálunk hozzá!

A kötőmód jelen ideje (ismétlés)

Azért ismétlés, mert ha sorban haladtál a Tudásbázisunk leckéiben, akkor már találkoztál ezzel a tananyaggal a 7. fejezetben. Akkor azért vettük a kötőmód jelen idejű képzését, mert az utána következő felszólító módhoz szükség volt a kötőmód és képzésének megismerésére.

A kötőmód a magyar fülnek fura egy picit, mert ez az igemód nem létezik a magyar nyelvben. Pontosabban az igekötős igéknél használjuk ezt a kötőmódot, akkor amikor meg akarjuk különböztetni a felszólító módtól.

Az alábbi videóban (ismételve a Part 7-ből) elmagyarázom, hogy mi is pontosan a kötőmód.

A subjuntivo, a kötőmód tulajdonképpen alárendeltséget jelent.
Mellékmondatokba építjük őket, ahol még nem megvalósult cselekvéseket fejezünk ki.

Nézd, megmutatom a különbséget…
– Megfőződ a levest. – Cocinas la sopa. (egyszerű kijelentés, kerek-perec állítom a cselekvést = kijelentő módban áll)
– Főzd meg a levest! – Cocina la sopa. (felszólítom a cselekvésre = felszólító módban áll)

– Azt akarom, hogy megfőzd a levest. – Quiero que cocines la sopa. – és itt a lényeg!

A főmondatban egy kívánság áll (azt akarom), míg a mellékmondatban a főmondathoz kapcsolódó cselekvést fejezünk ki. Nem kijelentés, nem felszólítás, hanem egy cselekvés, amelynek meg kellene történnie. No, ez a kötőmód! 🙂

Ha nem sorban haladtál az anyaggal, vagy kimaradt valamiért ez a két lecke, akkor kattints az alábbi képekre és ismételd át őket! Tanuld meg a kötőmód képzését jelen idejű szabályos igék és rendhagyó (diftongáló, tőhangváltó, teljesen rendhagyó) igék esetén!

Kattints a képekre és ismételd át (vagy tanuld meg) ezeket az anyagokat!

Írj üzenetet! / Szólj hozzá!